Borsodnádasdi Mesekert Óvoda Óvoda
kód: BO1206
Készült: 2018. május 6.
1. A település földrajzi elhelyezkedése
Borsodnádasd Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban, a megyeszékhelytől 70 km-re, a járásszékhelytől 13 km-re található, a Hódos-patak völgyében, tagolt dombsági területen. Földrajzilag a Heves-Borsodi-dombság, az Upponyi hegység és a Bükkhát találkozásánál lelhetjük meg.
Fekvése a megyén belül erősen excentrikus, mivel Borsodnádasd a megyehatáron fekszik. A fővárostól 140 km-re található, nagyjából 2 órás autóútra. Megyén belüli excentrikus fekvését igazolja az is, hogy közelebb fekszik Egerhez (35 km) és Salgótarjánhoz (55 km) is, mint Miskolchoz. Borsodnádasd a megye 23. legnépesebb városa, népességével csupán 6, gazdaságilag kisebb teljesítményű várost (Cigánd, Abaújszántó, Sajóbábony, Rudabánya, Gönc, Pálháza) előz meg A járás 5. legnagyobb települése, ez az Ózdi járás területének 7,28%-át jelenti. Hegyekkel. erdőkkel körülvett völgyekben, szép természeti környezetben fekszik.
2. A népesség
a) Létszámadatok
1960: 4285,
1970: 4595,
1980: 4381,
1990: 3874,
2000: 3592,
2011: 3169,
2015: 3204,
2017: 3176 fő.
A város népessége az Ózdi járáshoz, valamint a megyéhez képest kisebb mértékben csökkent, és 2015-re a 2005. évinek közel 94%-át érte el, míg az Ózdi járásban 89,66, a megyében 91,01%-át.
b) A létszám változás okai
Mind az elvándorlás, mind az odavándorlás folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, amelyek egyenként egy-egy negatív demográfiai következményre vezethetők vissza. Az odavándorlás csökkenésében a város és térsége népességmegtartó erejének gazdasági és tőkevonzó képességének alacsony szintjét kell látni. Mivel a térségben is egyre kevesebb az aktív és fiatal, munkaképes korú személy, így a beköltözések száma emiatt is csökken. Az elvándorlás csökkenésének ugyanez az oka, miszerint a térségben jószerivel már csak azok maradtak, akik tudás- vagy képességbeli hátrányuk miatt nem tudtak vagy nem akartak elmenni a városból a jobb élet reményével kecsegtető megyékben vagy idegen országokba. A város vezetése az elmúlt években intézkedések sorát hozta meg azért, hogy a település népességmegtartó képessége erősödjön, ez azonban (legtöbbször nem az önkormányzat hibájából) az adatok tükrében csak részlegesen sikerült. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a városban több olyan év is volt, amikor a migrációs egyenleg pozitív volt. Ez sem az Ózdi járásban, sem a megyében nem volt jellemző, így a települése migrációs egyenlege mindenképpen okot ad a bizakodásra. Az elvándorlások számának további csökkentése és az odavándorlások számának emelése a település jövőjét is befolyásoló demográfiai feladat.
A városban 2005 és 2015 között összesen 190 terhesség megszakítást hajtottak végre. Az adatok alapján kijelenthető, hogy abortusz nélkül a természetes népességfogyás üteme a jelenlegi harmadára mérséklődne.
c) A korfák alakulása - 2015-ben a lakosság
0-14 éves: 490 fő,
15-19 éves: 155 fő,
20-29 éves: 440 fő,
30-39 éves: 415 fő,
40-49 éves: 397 fő,
50-59 éves: 395 fő,
60-64 éves: 185 fő,
65 év felett: 600 fő.
A népesség összetétele kapcsán a következők mondhatók el:
2015-ben a lakosság 15,04%-a volt 15 éven aluli, ez kismértékű, emelkedés a 2005. évihez képest.
A 15-59 éves, aktív korú népesség aránya 10 év alatt 1,2%-kal csökkent, 2015-ben a teljes népesség 59,06%-át tette ki. A 60 év feletti népesség aránya ez idő alatt több, mint 2%-kal emelkedett, és 2015-ben a népesség 25,90%-a volt.
A kormegoszlást vizsgálva szembetűnő a 30-60 év közötti korosztály erős férfitöbblete. Ez a város történelmi adottságaival van kapcsolatban, mivel a város és környékének bányáiban, ipari üzemeiben zömmel férfiak dolgoztak. Ez a réteg jelenleg a munkalehetőségek hiányában mély egzisztenciális válsággal kénytelen szembenézni. A 60 év felettiek esetében itt is jelentkezik a már hagyományosnak mondható nőtöbblet. A városban élők átlag életkora a KSH adatai alapján 40,89 év. A lakónépesség aránya a városban az állandó népesség kb. 99%-a, vagyis nagyjából azonos mértékben van jelen a településen a lakó és az állandó népesség. Ez azt igazolja, hogy a településen lakcímmel rendelkezők mindennapos tartózkodási helye is Borsodnádasd. Ezzel szemben a járásban az állandó népesség 93,56, a megyében 95,57%-át teszi ki a lakónépesség, vagyis a lakosok egy része csak bejelentett lakcímmel rendelkezik, az elvándorlás miatt a lakóhelyük távol található.
d) A születések és halálozási mutató egy év viszonylatában
Az élve születések száma a településen hosszabb időtávot nézve nem csökkent, addig a halálozások száma a 2008. évtől szignifikánsan elkezdett mérséklődni, Ennek eredménye, hogy Borsodnádasdon a természetes népességfogyás üteme a 2005. évi alig 45%-ára zsugorodott, ami mindenképpen örvendetes tény. Ugyanezen idő alatt az Ózdi járásban a népességfogyás üteme a 2005. évi 47%-a, a megyében pedig 87%-a lett, vagyis mind a megyénél, mind a járásnál jobb eredményt produkált e téren a város. Különösen örvendetes tény demográfiai szempontból az élve születések számának 2011 óta tartó folyamatos trendszerű emelkedése.
3. Közlekedési viszonyok
A várost nem érinti sem autópálya, sem egyszámjegyű főút, ezeket kb. 1 órás autózással lehet elérni a településről. Jelenleg folyamatban van a 21-es főút Hatvan – Salgótarján közötti szakaszának korszerűsítése és négy nyomsávosítása, valamint a 23. és 25 sz. főutak elkerülő szakaszainak fejlesztése is, ami javítani fogja Borsodnádasd elérhetőségét is. A városban nincs vasútállomás, a legközelebbi Ózdon található, de itt csak személyvonatok állnak. A legközelebbi olyan vasútállomás, ahol InterCity vonatok is megállnak, Miskolcon közel másfél órányi autóútra található. A legközelebbi repülőtér a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, de ez közel 2 órás autóúttal érhető el a városból, ami hátrányt jelent a légi közlekedés kiaknázása szempontjából. Érdekesség, hogy a Szlovákiában található Kassai Nemzetközi Repülőtér 10 km-rel közelebb van a budapestinél.
Borsodnádasd az alábbi országos közutak találkozásánál alakult ki:
– Bánréve kétszámjegyű főút
– Bélapátfalva összekötő út
A 25-ös számú főközlekedési útból a város közigazgatási területén ágazik ki a 2507 számú összekötő út, amely a Bükk nyugati oldalának településeivel teremt kapcsolatot. Látható, hogy Borsodnádasd regionális és térségi jelentőségű utak metszéspontjában fekszik.
Közúti közösségi közlekedés: A viszonylatok alapján a városból az Észak- magyarországi régió jelentős része elérhető, így közvetlen eljutási lehetőség van Miskolcra, Salgótarjánba, Egerbe, valamint Bélapátfalvára is. Hétköznap napi 11 közvetlen járat teremt kapcsolatot a fővárossal. A városból összesen 28 településre lehet eljutni, ennek 21,43%-ára 15 percen, 32,14%-ára 30 percen belül, vagyis a települések harmada fél órán belül elérhető. Két óránál nagyobb távolságra egyedül Budapest található. Hátrányt jelent, hogy nincsenek jelen a vertikális viszonylatok, így a közeli Balaton község felé, Heves megye irányába (2010 óta, amikor a fél útpálya az esőzések miatt leszakadt) nincsenek közvetlen járatok, csak kerülő útirányon érhető el. A helyközi tömegközlekedést az Észak-Magyarországi Közlekedési Központ Zrt. (egykori Borsod Volán) látja el. A helyi autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítási feladatokat az Önkormányzat megbízása alapján az ENITA-Busz Kft. látja el. A járatok a város területén belül, a Városközpont és intézményeinek érintésével, az Engels-telep és a Lemezgyári városrész (Petőfi tér) között közlekednek, megkönnyítve ezáltal a település központi intézményi területeitől távol élőknek is a szolgáltatások elérését. A kerékpáros közlekedést segíti a Borsodnádasd és Ózd közötti hajdani iparvasút nyomvonalán, teljes hosszában kiépített burkolt kerékpárút. A kerékpárforgalmi létesítményt településközi munkába járáshoz alig használják, elsősorban településen belüli forgalom lebonyolításában van meghatározó szerepe. Parkolás: a városközpontban a középületek, boltok és nagyobb szolgáltatók előtt összesen 112 db, a Lemezgyári városrészben, és a temetőknél pedig 30 db parkolóhely található, amelyek ingyenesek.
4. Megélhetési viszonyok
a) Munkalehetőségek az 1960 -as évektől napjainkig
Bár a település a kutatások szerint az ősidők óta lakott, oklevélben pedig már 1327-ben is említik, a XIX. századig neve nem volt ismert. Ismertségét a XIX. század első harmadában a környéken talált barnaszénvagyon, valamint az erre épülő ipari termelés alapozta meg.
1864-ben alakult meg a Nádasdi Vashengergyár, amely több, mint 120 évig meghatározta a település életét, identitásában pedig mind a mai napig meghatározó tényező. A város korábban magyar etnikumú paraszti közösségből állt, ehhez felvidéki, német és egyéb külföldi (morva, porosz, osztrák) vasipari szakembergárda települt be a vasipari kultúra elterjesztéséért. Ez az együttélés máshol nem tapasztalható települési identitást és településszerkezetet eredményezett. Az üzem később lemezgyárrá alakult át, a Rimamurány – Salgótarjáni Vasmű Rt. ide telepítette teljes lemezgyártó kapacitását. A Lemezgyár 1992-ig működött, mára annak területe erőteljesen leromlott, több épületet elbontottak. A település identitásába azonban beleivódott az üzem működése, bezárásáig meghatározta a település mindennapjait. Működése hozzájárult a település polgárosodásához, munkás lakótelepek építése mellett, nőegylet, három cserkészcsapat, dalárda, színjátszó kör, tűzoltó egyesület és sport egylet is működött.
Az 1950-es, -60-as évektől a rendszerváltásig, azt követően néhány évig működött a Barnaszén bánya, Lapátgyártó üzem, Ötvös üzem, Galván üzem, Varroda, Nyúlszőrme feldolgozó üzem (itt készítették a Dallas film sorozatban szereplő kalapokhoz az alapanyagot), Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, ÁFÉSZ ABC, Cipőbolt, Műszaki bolt, Rövidáru bolt, 4 Fűszer bolt, kisebb vállalkozások – hentes, cipész, autószerelő, fodrászok, zöldségesek, virágboltok, 2 Óvoda, 2 Általános Iskola, Nagyközségi Tanács, 2 orvosi rendelő, 1 fogorvosi rendelő, 1 gyógyszertár, Öregotthon, 3 templom, 2 Kultúrház, 2 könyvtár, kertészet, 2 presso, 2 kocsma. Ezeken a munkahelyeken, különösen a termelő üzemekben, nemcsak a borsodnádasdi lakosok dolgoztak, hanem a környező településekről is sokan jártak át– Arló, Járdánháza, Borsodszentgyörgy, Domonkos, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Fedémes, Istenmezeje, Balaton, Mikófalva, Bükkszentmárton, Bekölce.
A roma népesség korábban a lemezgyárban segédmunkaerőként dolgozott, a gyár bezárásával, szakképzetlenségük folytán alig kapnak munkalehetőséget.
Borsodnádasd az ország és Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi határvidékén helyezkedik el, a nagyobb gazdasági centrumoktól (a fővárostól és a megyeszékhelyeket tömörítő belső és külső városi gyűrűktől) jelentősebb távolságra van. A periferikus helyzet miatt a település gazdasági súlya lakosságszámához viszonyítva alulértékelt, a magasabb hozzáadott értéket biztosító ágazatok alig vannak jelen. Mára a nehéziparra jellemző termelő üzemek, gyárak bezártak.
A városban ma a legnagyobb foglalkoztató a Városi Önkormányzat : munkahelyet teremt a Polgármesteri Hivatal, Művelődési Otthon és Könyvtár, Szociális Alapszolgáltatási Központ, Varroda, Óvoda, közcélú foglalkoztatás keretében, állatokat tart, és fóliasátrakban és szabadföldön is konyhakerti növényeket termel, virágokat ültet, gombatelepet működtet, kertészetet tart fenn, Molnárkalács házat, Központi konyhát működtet. 2016-ban az önkormányzati intézményekben 41, közfoglalkoztatásban 231, összesen 272 főt foglalkoztatott. A KLIK tartja fenn a Móra Ferenc Általános Iskolát. A városközpontban működik a Korona (volt Sajóvölgye) Takarék kirendeltsége, ami a település legfontosabb pénzügyi szolgáltatója. Ózdi Járási Hivatal Borsodnádasdi Kirendeltség - Okmányiroda, fenntartója az Ózdi Járási Hivatal. Az ipari tevékenységet végzők közül legfontosabb a településen ma is működő PLES ZRT, amely teher autókerekeket gyárt. Dolgozóinak létszáma változó, általában 100 főt foglalkoztat, főként betanított munkásokat. PA-ROL Kft. élelmiszer-ipari feldolgozó és nagykereskedelmi tevékenységet végez. Fő profilja állati eredetű élelmiszeripari termékek előállítása és értékesítése, többek között korszerű zsír- és tepertősütő üzemmel rendelkezik.
ZenX Kft. kályhacsempegyártással, cserépkályha- és kandallóépítéssel foglalkozik, Zsudit pékség, REEL-PEN Kft szigetelőipari alapanyagok gyártásával, UNIÓ-COOP ABC, 2 Élelmiszer bolt, Húsbolt, Beretka pékség mintaboltja amelyek élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkoznak. Szolgáltató ágazatból 2 orvosi rendelő, 1 fogorvos, 1 Gyógyszertár, Idősek Otthona, Mátéhegyi Ökopark, néhány kisebb vállalkozás: Elza Panzió, Pizzéria, Barkács bolt, állateledel bolt, 1 fodrász, 3 kocsma, 2 fizető vendég szolgálat. Mezőgazdasági ágazatban 5 mezőgazdasági jellegű vállalkozás működik, amely az összes gazdasági szervezet 5,68%-a. Az átlagosnál nagyobb mértékben van még jelen a juhtenyésztés, ez a legeltető állattartásra kedvező természeti környezet eredménye. Ugyanez az oka a megyei átlagnál magasabb szarvasmarha részesedésnek is.
b) A családok jövedelem forrásai
Az önkormányzat szerteágazó és jelentős gazdaságfejlesztési tevékenységet végez. A helyi gazdaság működésének javítását több önkormányzati lépés és intézkedés is szolgálja.
Az ipari termelést folytató működő vállalkozások terén a város jelentős helyzeti energiával büszkélkedhet, amely épül a település ipari múltjára, és az itt felhalmozódott szakértelemre.
A szolgáltatások terén viszont a város alulértékelt, Borsodnádasd nem tömörít nagyobb vonzást biztosító lakossági és egyéb szolgáltatásokat, a város e kategóriában működő vállalkozásai szinte kizárólag a településen élőket képesek megszólítani.
A kereskedelmi tevékenységet végzők közül vállalkozás 72%-a élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozik, ami jól mutatja a településen élők egzisztenciális helyzetéből fakadó keresleti jellemzőket.
Az idegenforgalom csekély mértékben, de jelen van a városban, több szálláshely-szolgáltató is működik. 3 szálláshely-szolgáltató található összesen 47 férőhellyel Ezek kizárólag vendégházak, magas kategóriájú szálláshely nem működik a városban.
A járási és megyei átlagnál kissé magasabb a mezőgazdaságban működő vállalkozások részesedése, ami a település fekvésével, környezetével és gazdasági lehetőségeivel egyaránt összefüggésben van.
5. Épített környezet
Borsodnádasd bicentrális szerkezetű település, vagyis két többé- kevésbé egymást kiegészítő funkciójú központtal rendelkezik. A kétközpontúság kialakulása a város történelmi fejlődésével függ össze. A második centrum a volt lemezgyár környezetében, a mai Petőfi tér és környékén alakult ki. Funkcionálisan kisebb értékű, mint a történelmi központ, mivel kevesebb intézményi, szolgáltató és gazdasági funkció tömörült ide, de ezek jól kiegészítik a városközpontban lévő funkciókat. A város történelmi központja az ipari fejlődés előtti agrárgazdasági fejlődés eredménye. Ebben a városrészben a hosszanti kialakítású telkek, hagyományos parasztházas beépítés jellemző. A két központ körül lakóövezetek, a két központi rész között túlnyomórészt ipari, gazdasági terület alakult ki (volt lemezgyár területe).
Az épített környezet konfliktusai, problémái
A város épített környezetében kiterjedt konfliktus- és problémarendszer keletkezett, amely negatív hatással a város belső identitására, imázsára, hátrányosan befolyásolja a település népességmegtartó és tőkevonzó képességét. Ipari termelés felhagyásával és mértékének drasztikus csökkenésével termelő tevékenységet szolgáló épületek amortizálódása. A népességvesztés, elvándorlás miatt egyre több a felhagyott, nem lakott ingatlan, ezeket egyre kevésbé gondozzák, környezetük leromlik, ami a környékbeli ingatlanok értékét is tovább csökkenti. Ugyancsak a lakókörnyezet problémái között említhető a városban több helyen megtalálható alacsony komfortfokozatú telepi lakókörnyezet, amely legtöbbször erősen leromlott állapotú épületekből áll. Több esetben az ingatlantulajdonosok alacsony egzisztenciális helyzete okozza a lakóépületek állapotának romlását. Különösen erősen jelentkezik ez a szegregátumokban, hiszen az itt élők nem rendelkeznek rendszeres munkajövedelemmel az állagmegőrző karbantartások elvégeztetéséhez. A lakáshitelek és/vagy közüzemi tartozások miatt jelzálog, vagy banki teher (sorbanállás) van az ingatlanokra jegyezve, gyakran többszörös értékkel, mint az ingatlan forgalmi értéke. Sok esetben az ingatlan a bank tulajdonába kerül, lakatlan marad, állapota leromlik.
6. Infrastruktúra
a) Humán közszolgáltatások / Oktatás
Az óvodai ellátást a Mesekert Óvoda biztosítja, amely a Köztársaság út 11. szám alatt, 3 csoporttal működik, az iskola felújított B épületében, az intézmény Borsodnádasd óvodás korú gyermekeit fogadja. Az óvoda férőhelyszáma az elmúlt években növekedett, 2005-ben még csak 70 férőhely állt rendelkezésre, 2015-ben pedig már 92 férőhely. Ennek eredménye, hogy javult a kapacitáskihasználtság, mivel 2005-ben még 84 gyermek jutott az akkori 70 férőhelyre (120%-os kapacitás), addig 2015-ben már éppen elegendő volt a férőhelyszám (92 férőhelyre, 92 gyermek). Az utóbbi évek demográfiai adatai alapján további 42 fő férőhelybővítésre van szükség, ami 2 további óvodai csoport indítását indokolja, a kapacitásbővítés a TOP-1.4.1-15 pályázat keretében folyamatban van. Az intézményben 6 óvodapedagógus dolgozik, az óvodabővítéssel további 5 óvodapedagógusra lesz szükség. A hátrányos helyzetűek aránya az elmúlt néhány évben erőteljesen növekedett, 2012-ben 73%-os volt, 2015-ben már 98%-os. A roma népesség aránya meghaladja a 60%-ot. Heti egy alkalommal 3 órában logopédus foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel. Egy fő SNI hallássérült gyermekkel mozgásterapeuta és szurdopedagógus foglalkozik. Az Önkormányzat 2010-ben valósította meg ÉMOP-4.3.1/2F- 2f azonosítószámú, 207 millió összköltségű pályázatát. A pályázat eredményeként integrált módon megújult az iskola három épülete, köztük az óvodát befogadó B épület is. Az óvodai ellátás fizikai infrastruktúráját tehát korszerű környezet jellemzi. Az általános iskolai nevelés- oktatás feladatainak ellátását a Köztársaság út 11. szám alatt működő Móra Ferenc Általános Iskola biztosítja. Az iskola nappali rendszerű tanulóinak létszáma 2005 és 2015 között kb. 22%-kal csökkent, 334 főről 261 főre. Még súlyosabb a helyzet a beíratott első évfolyamosok számát illetően, amely 47 főről 34 főre, kb. 28%-kal csökkent. Az intézmény átlagosan 20 fős osztálylétszámmal működik, összesen 13 osztállyal, 8 évfolyamon. Az alsó tagozatosok számának túlsúlyba kerülése a város növekvő, magas termékenységi arányszámmal rendelkező roma népességének térnyerésével van összefüggésben. A 2017/2018-as tanévre beiratkozott első évfolyamos tanulók között már csak roma nemzetiségűek vannak. A hátrányos helyzetűek aránya 2015-ben 60%-os volt.
b) Egészségügy
A településen két háziorvosi, két védőnői körzet található két önálló háziorvosi rendelővel, mindkét körzet Borsodnádasdot látja el. Az I. számú rendelő a városközpontban, a Köztársaság út 19. szám alatt működik.. Az épület bővítésével a védőnői szolgálat is az épületbe tudott költözni. Az I. számú rendelő látja el az orvosi ügyelet szerepkörét is. Az ügyelet az éjszakai órákban, valamint hétvégén működik, és a város mellett illetékességi területe mellett működése Járdánházára és Borsodszentgyörgyre is kiterjed. A II. számú rendelő a lemezgyári városrészben, a Köztársaság út 112. szám alatt található. Fiziotherápiás Szakrendelő is itt működik. A városban 1 Gyógyszertár működik, a Köztársaság út 112. szám alatt, a lemezgyári városrészben. A településen 1 db fogorvosi rendelő található, amely a Köztársaság út 61. szám alatt működik. A településen szemészeti, nőgyógyászati, gyermekgyógyászati és fizioterápiai szakrendelés érhető el, hetente 1 alkalommal, szakorvos kijárásával.
c) Szociális ellátás
Borsodnádasdon 45 férőhelyes Idősek Otthona működik, maximális kihasználtsággal, a Móricz Zsigmond utca 8. szám alatt. Az intézmény fenntartója a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat. A településen Szociális Alapszolgáltatási Központ működik, amelynek ellátási területe Borsodnádasd város. A szolgáltató központ többféle ellátási típust kínál: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés.
d) Közösségi művelődés, kultúra
Borsodnádasd közművelődési feladatait a Köztársaság út 12. szám alatt működő Borsodnádasdi Közösségi Ház és Könyvtár látja el, amely a Polgármesteri Hivatallal közös épületben kapott helyet. A helytörténeti gyűjtemény a volt gyárigazgatói lakásban került berendezésre a Táncsics-telepen. Ez a gyűjtemény legkomolyabb problémája, mivel kiesik a városba látogatók látóköréből, és megközelítése is nehézkes. Az önkormányzat tervei szerint a „Zöld város” projekt részeként a helytörténeti gyűjtemény a városközpontba, a volt jegyzői házba fog költözni. A gyűjteményben az alábbi kiállítások láthatók: zászlóterem, néprajzi kiállítás, lemezgyár-történeti terem, háborús emlékek terme, sportkiállítás, vallásos emlékek terme, galéria, olvasószoba. A művelődési foglalkozásokon résztvevők számának változása is negatív asszociációt feltételez, mivel a városban kétharmados csökkenést regisztráltak. Erőteljesen csökkent az 1 kulturális rendezvényre jutó résztvevők száma. Ráadásul ennek megoszlása is erősen centrikus, mivel a város legnagyobb eseményére, a Molnárkalács Fesztiválra évente ezres nagyságrendben látogatnak ki, a város helyi, specifikus rendezvényei ugyanakkor legtöbbször csak egy szűk réteget képesek megszólítani. A Közösségi Ház és Könyvtár havonta egy alkalommal rendez kézműves házat és táncházat, amelyre 40-45 gyermek jár rendszeresen. Ezen kívül a városban az alábbi események kerülnek rendszeresen megrendezésre: aerobik óra, népdalkör, vallási foglalkozás, időseknek gyógytorna, örömtánc. A könyvtárhasználati adatok alapján elmondható, hogy kölcsönzési szándékkal egyre kevesebben mennek könyvtárba, inkább a számítógéppark használata a divatos.
e) Sport
Borsodnádasd városa kiterjedt sportélettel és megfelelő színvonalú sportolási infrastruktúrával A település füves sportpályája szép természeti környezetben helyezkedik el. A településen horgász egyesület is működik, amely biztosítja a város vízfelületein a horgászati tevékenységet. Ezen kívül Borsodnádasd fitnesz lehetőséggel is rendelkezik (Nádasd Fitnesz).
f) Kereskedelmi szolgáltatások
COOP áruház, Beretka pékség, NT, Húsbolt, kisebb élelmiszer boltok, Barkács bolt. Ezt a 4. pont Megélhetési viszonyoknál részleteztük.
7. A lakosság nemzetiségi összetétele
Borsodnádasdon a népességen belül kissé magasabb arányban van jelen a magyar népesség, mint az Ózdi járás, vagy a megye településein. A legnagyobb nemzetiség itt is, ahogy Északkelet-Magyarország egészére jellemzően, a cigányság, melynek részesedése a megyéhez képest magasabb, a járáshoz viszonyítva ugyanakkor kisebb. Az ipari és bányászati múlt következményeként jelen van csekély lélekszámú németség is. Nyelvhasználatuk magyar.
8. A település ismertsége
Nevezetességek / Hagyományok
Molnárkalács fesztivál
Hagyományosan évente Borsodnádasd Város Napján kerül megrendezésre a Borsodnádasdi Molnárkalács Fesztivál. A sikeres rendezvénynek hagyományt teremtettünk és minden évben, július első hétvégéjén megrendezni kívánjuk. Az országban egyedüli Molnárkalács Fesztivál rendezőjeként, Borsodnádasd az országosan regisztrált fesztiválok között is szerepel.
ÖKO park (kerék-, íjászverseny, motor -, autóverseny
A Mátéhegyi Ökopark és Sportcentrum Közhasznú Szervezet önkéntesek bevonásával alakította ki a közel 45 hektáros parkterület cross country hegyikerékpár pályáját és a terepíjászatra alkalmas helyszínt.
Két horgász tó, a Felső- és az Alsó-tó
Mind kettő a régi Lemezgyár hűtővizét biztosította. A Felső tavon a régi időkben strand is volt kiépítve. Napjainkban turisztikai és horgászati célokat szolgálnak.
Nádasd Fitness
Az egykori rendőrség épületében alakították ki Borsodnádasd legújabb edzőtermét, a Nádasd Fitnesst. A kétszintes épület minden igényt kielégít, modern gépekkel, kulturált körülmények között lehet kardió edzéseket végezni. Egy online bejelentkezési rendszert is kiépítettek, így adott esetben előzetes időpontfoglalásra is lehetőség nyílik. Ez egy olyan közösségi tér, ahová bármikor el lehet menni mozogni, és a fiatalok, valamint az idősebb korosztály ezt a mindennapjaiba be tudja építeni.
