Pályázatok

TOP-2.1.2-15-BO1-2016-00010 TOP-1.2.1-16-BO1-2017-00013 TOP-1.4.1-19-BO1-2019-00028 TOP-1.4.1-15-BO1-2016-00031

Egyház

Plébános: Székely Dénes
Plébánia címe: Borsodnádasd Kossuth L. út 22.
Parókia telefonszáma (üzenetrögzítő): 06-48/951-414
Mobil: 06-30/709-4198
E-mail: szekely.denes@egriegyhazmegye.hu
Ellátott plébániák: Mikófalva, Balaton

Közösségeink:

Ministránsok
Rózsafüzér Társulat
Keresztény Családok Jövőjéért Alapítvány
Szent Rita Imacsoport
Boldog Gizella Karitász Csoport

 

Egyháztörténet:

Borsodnádasd plébániája 1332-ben már fennállott, egyházának papja ekkor 2 garas pápai tizedet fizetett. 1554-ben a török fölégette Nádasdot, vele együtt 35 más borsodi falu is hasonló sorsra jutott. 1608-ban azt írja Malicskai Dániel itteni plébános, hogy nádasdi és balatoni híveitől megkapta az összes dézsmabeli járandóságait. 1610 és 1613 között a falu nem szerepel a dézsmafizetők között, de az 1620. évi gabona dézsmajegyzék 14 adózó jobbágyháztartást sorol fel. A reformáció kis mértékben honosodott meg, a lakosság nagy része a XVII. Században katolikus maradt, de 1623 körül már nem volt önálló plébánia, hanem Balaton leányegyháza. A török idők után, 1733 és 1746 között Mindenszentekről elnevezett templomát régi építménynek mondják, volt benne egy aranyozott régi oltár, régi mennyezet, szerény felszerelés, mellette fa- harangláb. 1806-ban e templom a község nagy részével együtt leégett, és csak két év múlva tudták újra használhatóvá tenni. Fischer érsek a falu lakóinak kérésére, 1816-ban Balatontól leválasztva, Nádasdot újra önálló plébánia rangjára emelte. Az 1827-es újabb tűzeset után a templom egyre inkább használhatatlanná, majd életveszélyessé vált, így 1844-ben új templom tervezésébe fogtak.

Borsodnádasdi "falusi" Szent István Római Katolikus Templom

Pyrker érsek által az egyházmegyei alapból kiutalt pénzsegélyek terhére 1846-ban lerakták az új templom alapjait, s 1848 közepéig falait félmagasságig felhúzták, homlokzatára tornyot építettek. Az építőmester Streimmelwőger Mihály volt. A forradalom és szabadságharc eseményei miatt, csak 1853-ban tudták folytatni a munkát, amelyet 1859-ben fejeztek be. 1859. július 18-án Szent István tiszteletére áldották meg, azonban teljes belső felszerelése 1861-ig húzódott el.

 

A templom a falu közepén ellaposodó hegyoldalra épült. Későklasszicista, műemlék épület, amely kelet- nyugati tájolású, téglalap alapú, egyhajós, keleti végén lévő szentélye félkörzáródású. Mindkét hosszanti oldalán három- három, s a szentélyben is egy nagy méretű, felül ívelt ablak adja a természetes megvilágítást. Nyeregtetője lemezzel fedett. Főbejárata a nyugati homlokzaton van. Kisebb előtérből a templombelsőbe lépve jobbról a kórusfeljáró, balról a gyóntatószék van. Fölötte a kórus a régi orgonával, amely a budaőrsi templomból származik. Nagyszámú szobrai közül a Jézus szíve és a Mária szíve fából készült. Készítésük ideje nem ismeretes. A templom belsejében Szent Gellért, Szent László, Szent Imre, Boldog Gizella, Szent Margit, Szent Erzsébet és az Utolsó vacsora freskója látható, az 1998-as felújítás során kiegészülve Boldog Apor Vilmossal. Ívelt záró falán nagyméretű oltárkép található, melyen Szent István felajánlja a szent koronát Szűz Máriának. Festette Cséka Károly 1869-ben. Négy darab villanyárammal működtetett harangja van.

Borsodnádasd Lemezgyártelepi Jézus Szíve Római Katolikus Templom

Épült 1934-ben azon indokok alapján, miszerint a gyártelep lakói 1864-től, a gyár üzemének megindulása óta a község vagy a szomszédos Balaton templomába jártak hitüket gyakorolni. Létrehozatalát úgy a gyár vezetői, elsősorban Quirin József igazgató és dolgozói egyaránt szorgalmazták, ezért nagyarányú gyűjtésbe kezdtek (1926-31).

Építése 1934 áprilisától, augusztusig tartott, a Bekölce községtől kapott telken. Tervezője Walder Gyula műegyetemi tanár, építője Szontágh Pál építészmérnök voltak. Stílusa barokk, mely jól illeszkedik a festői természeti környezetbe. A főhomlokzat mellé asszimetrikusan helyezkedik el a torony. A templombelső berendezésénél kiemelkedő szerepet játszottak a helyi szakemberek. A festések, a famunkák, a csillárok, a karos lámpák, a kovácsoltvas rácsozat, a kupola, a kandeláberek és a kézimunkák mind a borsodnádasdi dolgozók hozzáértését és ügyességét dicsérik. Mellettük több ismert festő, szobrász és fafaragó művész (Leszkovszky György, Henczelmann J., Schmidt J., Kallós Miklós Elek, Márkupp Béla) paraszt barokk stílusú alkotásait csodálhatjuk mg a belső térben.

A templomot Kriston Endre egri segédpüspök szentelte fel 1934. november 11-én. Az önállóvá lett lemezgyári plébániára szalézi atyákat hívtak meg, akik tevékenysége a hitéleten kívül, jótékony hatást gyakorolt a kultúrára is. 1950 óta világi papok adminisztrálják a templomot.


Borsodnádasdi Evangélikus Templom

A templomot az ózdi ágostai hitvallású evangélikus anyaegyház községhez tartozó borsodnádasdi evangélikus fiók egyházközség hívei, számszerint 126 lélek saját áldozatkészségükből, az egyházi intézményektől és az RMST Rt. vezérigazgatóságától támogatva 1934-ben építették. Tervezője és az építés vezetője Szontágh Pál építészmérnök, a munka vezetői Bárczy István és Petrik Lajos voltak. Felszentelése 1934. december 2-án ünnepélyes körülmények között, Geduly Henrik püspök és Quirin Leó központi műszaki igazgató jelenlétében zajlott. Az evangélikus hívők gondozása szinte egybeesett azzal az időponttal, amikor a gyár alapítása és a külhonos munkások betelepítése a XIX. sz. második felében megindult. A lelkiekkel együtt épült- először csak érzésben és gondolatban-a "kő" templom is. Már az első világháború után hozzákezdtek a szükséges pénzeszköz előteremtéséhez a hívek. A lelkészi nyilatkozat szerint: "a nádasdi evangélikusok, az egyszerű munkás hittestvérek, Istentől nyert mindennapi kenyerük egy-egy darabját törték le és helyezték az áldozat oltárára." A kör alakú templom belső tere a puritánságával, egyszerűségével hat. Napjainkban az evangélikus hívek mellett, a helyi református közösség hitéleti központja is a templom.
Borsodnádasdon a római katolikus, evangélikus és református egyház hívein kívül, szórványosan, kis létszámban élnek még más vallású emberek (pl. görög katolikusok, adventisták), de templommal, közösségi házzal helyben nem rendelkeznek. A második világháború előtti 55 fős zsidó közösségből mindössze heten élték túl az üldöztetéseket, így rájuk pusztán a település határában található, már csak maradványaiban létező temető emlékeztet.

Újabb, bővebb információkat a témában az egyház közösségektől és a Helytörténeti Gyűjteményben (48/ 542-010) kaphatnak az érdeklődők.

Ön itt van: Home Városunk Egyház
X

Right Click

No right click