Településünk élő népszokása a molnárkalács ostya sütése. A sült tészta eredete, formája, készítési módja alapján általánosságban a római katolikus liturgia kellékeként használt ostyával rokon.
A molnárkalács alapanyaga liszt, só és víz, de a nép javítandó a tápértékét zsírral, vajjal, tejjel, tojással, cukorral, tejföllel, alkalmanként ízesítőanyagokkal (dió, mák, sajt) dúsította a tésztát. Népszerűségéhez hozzájárulhatott az a tény is, hogy bár elkészítése időigényes és fáradtságos, viszonylag olcsó alapanyagai a paraszti háztartásokban mind megtalálhatóak voltak. A kész sütemény pedig sokáig elállt minőségének romlása nélkül. A múltban a sütést különbözőalkalmakhoz kötötték: karácsony, Luca-nap, fonó, nagyböjt, lagzi, gyermekágyas meglátogatása. A molnárkalácsot sohasem főfogásként, hanem más, laktató étel után fogyasztották.
Előállítását kerek (14-21 cm átmérőjű), egyedi motívumokkal díszített, ollószerűen nyitható, 5-7 kg súlyú sütővassal végzik. Az országban többfelé ismerik, de Borsodnádasdon kiemelkedően nagy a sütővasak előfordulása. Ennek oka, hogy a helyi Lemezgyár létrejötte (1864) után a kétlaki (paraszti és ipari tevékenységet egyaránt folytató) munkások elegendő alapanyaghoz, szakértelemhez, gépekhez jutottak, amelyek segítségével megerősítették a hagyományt.
A sütővasak valamennyi családban más-más mintát, szöveget hordoznak, ezért néprajzi szempontból különlegesen figyelemre méltóak. A motívumok körében gyakoriak a vallásos élet (Hit, Remény, Szeretet, kereszt, kehely, angyal, bárány, templom, jelmondat, Dávid-csillag), a szerelem, házasság (szív, gyűrű, lagzis tál), államiság (koronás középcímer, Kossuth-címer, település, család címere) jelképei. A borsodnádasdi molnárkalács sütővasakon a legnépszerűbb rajzok a környező növény- (tulipán, nefelejcs, margaréta, rózsa, napraforgó, pipacs, vadrózsa, hóvirág, búzavirág, fenyő, tölgy, bükk) és állatvilágot (kígyó, kacsa, ló, juh, madár) mutatják be. Az ipartörténet jelképei (szerszámok, gyárépület, közlekedési eszközök) mellett a készíttetők nagy gondot fordítottak nevük, településük és a készítés időpontjának rögzítésére is a sütővasukon.
Borsodnádasd Város Önkormányzata nagy hangsúlyt fektet a fejlesztésekre. Az egykori Védőnői Szolgálat épületében alakította ki a több évtizedes hagyománnyal bíró molnárkalács sütés új helyszínét, a Molnárkalács Házat. Az Önkormányzathoz csatlakozott A Jövő Borsodnádasdjáért Egyesület is. A közös fejlesztés célja a települési szolgáltatások bővítése, a molnárkalács sütés hagyományának megőrzése, ápolása, bemutatása és a molnárkalácsnak, mint helyi terméknek az előállításához, terjesztéséhez szükséges technológia és eszközök beszerzése.
A korábbi Molnárkalács Ház 2015-ben épült, a tradicionális kézi sütés mellett lehetőség nyílt a gépi gyártásra, így a borsodnádasdi molnárkalács ostya bekerült a kereskedelmi forgalomba, sikere azóta is töretlen, a mini üzem azonban kinőtte magát, így szükséges volt a fejlesztés.
A Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési programcsomagról szóló 1403/2019. (VII. 5.) határozatban, valamint a „Felzárkózó települések” és a gazdaságélénkítő program folytatása érdekében teendő további intézkedésekről szóló 1186/2020. (IV. 28.) Korm. határozatban foglaltak alapján lehetőség nyílt a település gazdasági és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, a gazdaság élénkítésére és a felzárkóztatására.
Borsodnádasd Város Önkormányzata a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII.31.) Korm. rendelet alapján, Gazdaságélénkítő program keretében megvalósuló egyéb mintaprogram támogatása céljából a Belügyminisztérium BM/11233-12/2020. számú döntése alapján 200.114.345 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült.
Az elnyert pályázati forrásból egy leromlott állapotú, központi helyen lévő épület (korábbi gyári Tiszti Kaszinó) került részleges felújításra a kor színvonalához méltó módon, melyben helyet kapott egy tészta-és molnárkalács-sütő üzem, biztosítva az üzemeltetéshez szükséges technológiai feltételeket, továbbá 5 fő munkavállaló foglalkoztatását is a projekt időtartama alatt.
A projekt 1 év alatt valósult meg (2020.11.15.-2021.11.14.).
Az Önkormányzat vállalta, hogy a projektzárást követően, saját költségvetésének terhére az üzem működéséhez szükséges 5 fő helyi munkaerő részére biztosít új munkahelyet.
Napjainkban, a Borsodnádasdon zajló tervszerű, tudatos, hagyományőrző tevékenység, a néprajzi kutató- és gyűjtőmunka, a népszerűsítő rendezvények, a Molnárkalács Fesztiválok eredményeképpen a molnárkalács sütése virágkorát éli.
A helyiek odaadó munkájának köszönhetően sikerült a tradíciót megmenteni. A padlásokról és a pincékből előkerültek a régi, egyedi sütővasak, a családok étrendjében pedig ismét megjelent a finom ostya. E tradíció megőrzésének elismeréseként került 2012-ben az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe, majd 2018-ban a BAZ Megyei Értéktárba is.
A borsodnádasdi molnárkalács ostya sütése mellett, 2022. év elejétől a molnárkalács üzemben száraztésztát is készítenek. Minőségi alapanyagokat használnak fel. A rétesliszt (BFF55) a Kelet-Alfi-Ker Kft-től érkezik, a tojáslé pedig a Capriovus Kft-től. Egy műszakban 96 kg száraztésztát tudnak termelni. Egy présgép keveri és formálja a száraztésztát. Ezt követően kerül a szárítógépbe, ahol körülbelül 13-14 órát szárad, aztán a következő munkanapon történik a csomagolás kis és nagy kiszerelésekben (400 g, 5 kg).
7 fajta száraztészta (4 tojásos) gyártása indult el:
- cérnametélt,
- kiskocka,
- szarvacska,
- orsó,
- tarhonya,
- szélesmetélt,
- fodroskocka.
| Rendelés leadása: |
|
| |
Patakiné Vitális Katalin |
| |
+36-30/610-2944 |
| |
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
Galéria
Hagyományőrzés és Fesztivál
(képre kattintva nagyítható)
Molnárkalács - Termelés
(képre kattintva nagyítható)
Molnárkalács - Termék
(képre kattintva nagyítható)
Tészta - Termelés és Termék
(képre kattintva nagyítható)
Önkormányzat