Beszámolók

A Borsodnádasdi Mesekert Óvoda bemutatása

Borsodnádasdi Mesekert Óvoda 3671 Borsodnádasd, Köztársaság út 11.
Óvodakód:  BO1206

1. Az óvodai / kisgyermekkori nevelés története a településen

A borsodnádasdi kisgyermekkori nevelés történetéhez, szorosan hozzátartozik a település sajátos két központúsága, társadalmi berendezkedése.

A háborúk előtti időszak  
Telep

A 19. század második felében a település életében a földtagosítás (birtokaprózódás, nadrágszíjparcellák megjelenése) mellett a másik döntő jelentőségű eseménynek az ipar megjelenése számított. A lemezgyár megnyitásától kezdve, közel 125 éven át, meghatározó részévé vált a település és a környék gazdaságának.

Az őslakók és a betelepülők együttélése különleges, az ország más tájaira nem jellemző közéletet, településszerkezetet eredményezett. A vasasszakmához értő szakemberek zöme kezdetben Magyarországon kívülről érkezett. A fejlődés jól tükröződik a munkáslétszám emelkedésében is.

A gyártulajdonos Rimamurány- Salgótarjáni Vasmű Rt. vállalatai között a nádasdi gyár, Ózd és Salgótarján után a hazai vasipar egyik legjelentősebb üzemévé fejlődött, az 1920-as években csak "felsőborsodi Ruhr-vidéknek" nevezett tájon.

Az 1880-as évektől kezdve tehát megkezdődött a falu és a térség lakosainak iparba vándorlása. (Úgy elaprózódtak a birtokok, hogy nem lehetett belőlük megélni, így a környező falvak parasztjai kénytelenek voltak munkát vállalni az iparban; a termelés növekedésével szükség lett több segéd- és betanított munkásra, napszámosra is.) Adatok bizonyítják, hogy a századforduló körül a lemezgyár munkaerő-szükségletének zömét már a környező magyar települések lakossága biztosította. Ezek az emberek azonban kétlakiak voltak, a gyárba csak bejártak és otthon laktak, nem a Rima által biztosított lakásokban.

A Rima legendás szociálpolitikája következtében, jelentős munkás jóléti intézkedések születtek, melyek a polgárosulás irányában mozdították el a közéletet: lakótelepek, Gyermek Segélyező Nőegylet. Óvoda ezért a település telepi részében, az ún. Lemezgyári városrészben jött létre. Az ekkoriban megalakított óvodát azonban a történelem szele – a második világháború - elfújta.

Falu

A település lakói a palócság, a keleti palócok vagyis a barkók voltak.  Őket  tipikus nagycsaládi rendszer jellemezte. A nagycsaládot, ezt a rokonsági és gazdasági egységet a palócföldön „had”-nak nevezték. A néprajzi kutatások szerint Nádasd szintén „hadas” településnek számított, az „összetelepülés” sajátos formájaként számon tartott „hadas udvarok” jellemezték, ahol nagycsaládok – déd- és nagyszülők, szülők, gyermekek éltek együtt.

Ennek az együttélési formának köszönhetően azonban nem volt szükség a kisgyermekek intézményes elhelyezésére, az óvodára.

A háború utáni időszak (szocializmus korszaka)

1946. december 1-jével a többi nagyvállalathoz hasonlóan a RIMA-t is államosították. Nagy lendülettel indult meg az iparosítás. Jelentősen megnövekedett az iparban foglalkoztatottak létszáma. Borsodnádasd aktív keresőinek 74 százaléka már 1960-ban az iparban dolgozott, ami a település jelentős társadalmi átrétegződését mutatja.

A társulathoz tartozó telepi munkáslakások pedig az állami vállalattá alakult gyár tulajdonába kerültek.

A korszak elején két önálló, nagyközségi tanács által működtetett óvoda volt a településen.

Telep: Táncsics úti Óvoda

A Lemezgyári városrészben laktak a gyár közép és felső vezetői, szakmunkás generációk. Az ő gyermekeiknek a régi Rima gyárigazgatói lakást alakították át három csoportos óvodává, az épülethez az öltöző és a konyha részt toldották hozzá. A későbbiekben az épületben változás nem történt. Az intézményben szakképzett óvónők foglalkoztak a gyerekekkel. Munkájukat dajkák segítették – 3 fő, és főzőkonyhával annak kiszolgáló személyzetével is rendelkeztek - 1 szakácsnő, 2 konyhalány. Itt már ekkor is volt vezetékes víz és csatornázás.

Az intézményt a nagyközségi tanács működtette, de a történelmi hagyományoknak megfelelően a Lemezgyár folyamatosan patronálta. Az óvoda karbantartását, szépítését a Gamesz dolgozói mellett gyári szocialista brigádok végezték el, un. „kommunista” műszakban. Játékokat készítettek lemezből – buszt, gombaházikót, mászókát -, festették, medencét építettek és annak meleg vizét is a gyár biztosította az épület fűtése mellett. Szakmailag önálló, munkáltató az óvoda vezetője volt, de pénzügyileg, bérgazdálkodásban a nagyközségi tanácshoz tartozott.

A gyermeklétszám magas volt, hiszen a környező településről bejáró irodisták, munkások, és fizikai munkát végző nők gyermekei is jártak ide, a faluból, Mocsolyás városrészből bejáró dolgozók gyermekeivel együtt. Homogén csoportok működtek.

A nyitvatartás a gyári műszak váltáshoz igazodott, már reggel 5.30-kor nyitottak és délután 3 óráig voltak nyitva.

A napirend hasonló volt a maihoz, de a nagyon korán érkező gyermekeket még lefektették. A pedagógiai program az szocializmusban elfogadott Óvodai nevelés országos alapprogramja volt.

A gyári vezetőkből „elit”-ből álló szülők elvárták az intézménytől, hogy minden évben nagy, színpadon bemutatott évzáró-ballagó műsort adjanak elő az óvodások, mesedramatizálásokkal, tánccal, versekkel stb. Ehhez a díszletek elkészítésében szintén a gyári dekoratőrök – anyagban, és elkészítésben is - nagy segítséget adtak az intézménynek. Fontos volt, hogy a szülők elvárt magas színvonalának megfelelő műsort tanítsanak be a gyerekeknek az óvodai dolgozók. Ez így volt, egészen a rendszerváltásig.

Falu

A szocialista korszakban a település falusi része is látványosan fejlődött, mivel itt is megjelentek azok az intézmények, amelyeket korábban a társulat csak a telepnek biztosított. Óvodát, postát, művelődési házat nyitottak a faluban, bővítették az általános iskolát, javultak a lakáskörülmények.

Köztársaság úti Óvoda

Az óvodát 1948-ban alapították. Működtetője a nagyközségi tanács volt. Kezdetben a maihoz képest mostoha körülmények között működött: kinti vécékkel, szilárd tüzelésű kályhákkal és egy csoporttal.

1963-ban volt nagy felújítás, amikor vezetékes víz, csatorna kiépítésére került sor és az épület bővítésére. Ekkor lett az óvoda 3 csoportos. A központi fűtés beszerelése 1977-ben volt.1982-ben bővítették az udvart 180 négyzetméterrel.

A rendszerváltás után

A rendszerváltás után megszűnt a KGST, súlyos gazdasági válságba került a Lemezgyár működése és 129 éves története 1993-ban ért véget, végleg lakat került a kapujára. Ennek következtében sok ember elvesztette a munkáját, családok tömegesen költöztek el a településről. Sok idős ember, és cigány család maradt a településen.

2. Az óvoda létszám mutatói

3. Az óvoda elhelyezkedése

Óvodánk Magyarország Észak-keleti részén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő városban, Borsodnádasdon található. Településünk a Bükk-hegység lábánál völgyben épült, melyet erdők vesznek körül. E kedvező természeti adottságokkal bíró városközponti (Falu), részében található az intézményünk.

Borsodnádasd, az óvodától távolabb eső, Lemezgyár és Mocsolyás városrészből autóbusszal, személyautóval, kerékpárral, esetleg gyalogosan is könnyen megközelíthető az intézményünk. A kerékpáros közlekedést kerékpárút is elősegíti, gyorsítja. A járdák a központi részeken jó állapotúak, a perem részeken a közeljövőben fogják felújítani azokat.

4. Az épület

2009-2010-ben a fenntartó az iskola B épületét felújítatta és a két óvodát összeköltöztette egy három csoportos óvodának. Az épület megfelelő komforttal, infrastruktúrával, - a közegészségügyi előírásoknak megfelelő feltételekkel rendelkezik.

A fűtésrendszer központi gáz kazán. A villamos hálózat a kor követelményeinek megfelel. A világítás minden helyiségben neon lámpatestekkel, armatúrákkal történik. Az épület rendelkezik folyóvízhálózattal és csatornarendszerrel.  A  melegítőkonyhában gáztűzhely található. Wifi hálózattal még nem rendelkezik az intézmény, jelenleg kábel biztosítja az internet elérhetőségét egy számítógépen keresztül.

A 2010-es átadás után szép, új óvodát kaptunk, új bútorokkal, berendezésekkel, mind a három csoport rendelkezik saját mosdóval és öltözővel. A 61 m2-es jól felszerelt tornaszoba biztosítja az óvodai élet minden fázisában a kisgyermekek mozgásigényének kielégítését, harmonikus, összerendezett mozgásának kifejlesztését.

Az épületben található vezetői iroda, orvosi szoba: mosdóval WC-vel és zuhanyzóval, előtér, és melegítő konyha, raktár, folyosók, valamint személyzeti öltöző, mozgáskorlátozott mosdó WC-vel, és még 3 mosdó, WC-vel, ebből egyben zuhanyzó is van.

Az udvar három különböző jellegű talajfelületei (betonos, füves, sóderes) más-más célt szolgálnak, többféle tevékenységre adnak lehetőséget. A sóderes, (ütés csillapítóként szolgál) felületen, találhatóak a nagy játszótéri játékok: 3 csúszda, 3 hinta, 5 mászóka, 2 fedett homokozó. Az udvarnak vannak napos és árnyékos részei, de az utóbbi területek növelése még szükséges lenne.

5. Felszereltség és tárgyi környezet

A csoportszobák felszereltsége nagyon megfelelő, bútorzata, berendezése új, esztétikus, fából készült, dekoratív, jól szolgálja a gyermeki tevékenységeket. Az egyéb helyiségek bútorzatának többségé is új, esztétikus, fából készült. Itt a felszereltség megfelelőnek mondható. Az orvosi szoba sajnos nem rendelkezik megfelelő elkülönítő bútorokkal. A gyermeköltözők polcai igen régiek, elavultak, ezért a közeljövőben ezek cseréje esedékes.

A csoportszobák gyermekjátékokkal, fejlesztő játékokkal, eszközökkel jól ellátottak,

de a magas csoportlétszámok miatt nagy igénybevételnek vannak kitéve, ezért rövidebb időn belül megkopnak (autók, babák…). Udvari játékokkal is jó az ellátottságunk, mind a játszótéri eszközök, mind a mobil, betonos részen használható eszközök. A z udvari fa játékok azonban már kissé megkoptak. A tornaszobánk jól felszerelt. Rendelkezik bordásfalakkal, Greiswald rendszerrel, TINIKONDIK-kal, Mozgáskotta eszközeivel, labdákkal, egyéb kiegészítő eszközökkel.

Szakkönyvtárunk feltöltése folyamatosan történik. A beszerzéshez a költségvetési kereteinket, pályázati használunk fel.

Az óvodavezető rendelkezik egy számítógéppel,amelyhez internet hozzáférés biztosított és egy fénymásolóval, a nevelő szoba egy fénymásolóval. Rendelkezünk még videokamerával, CD, DVD lejátszókkal, diavetítővel, aszalógéppel, kukorica-pattogtatóval, videomagnókkal, TV-vel.

Az óvónők jelenleg laptopjaik segítségével próbálják biztosítani a gyerekek számára az IKT eszközt. Rendelkezünk még egy „kakóbiztos” gyermek számítógéppel, amelynek sajnos technikai problémája van. Wifi hálózattal még nem rendelkezik az intézmény.

6. Személyi feltételek

Dolgozóink  létszáma a 2017/2018. nevelési évben: 11 fő

Óvodapedagógus: 6 fő

Pedagógiai asszisztens: 1 fő

Dajka: 3 fő

Gondozónő és takarító: 1 fő

Munkaköri beosztás szerinti megoszlás az óvodapedagógusok körében 

Intézményvezető: 1 fő

Intézményvezető helyettes: 1 fő

Óvodapedagógus: 4 fő

Óvodapedagógusaink végzettsége és szakképzetsége a 2017/2018. nevelési évben:

Főiskolai végzettséggel rendelkező óvónő: 6 fő

Szakvizsgával rendelkező óvónők: 3 fő

Óvodavezetői szakvizsgával rendelkező: 2 fő

Fejlesztő pedagógus szakvizsgával rendelkező: 1 fő

Főiskolai végzettséggel rendelkező óvodapedagógus: 3fő

A pedagógusok átlagéletkora a 2017/2018. nevelési évben: 46 év

A pedagógusok pedagógus munkakörben töltött éveinek átlaga a 2017/2018. nevelési évben: 26 év

A pedagógusok besorolás szerinti elosztása a 2017/2018. nevelési évben: Pedagógus II.: 2 fő

Pedagógus I.: 3 fő

Gyakornok: 1 fő

A továbbképz ések száma az elmúlt 5 évben 2012.09.01-től számítva:

Ebben az időszakban összesen 16 db tanúsítvány szereztek a pedagógusok.  A felsorolt továbbképzések közül több képzésen nemcsak egy pedagógus vett részt.

A nevelőtestületből egy fő a továbbképzési kötelezettség alól már fel van mentve.

A továbbképzések jellege az elmúlt 5 évben 2012.09.01-től tekintve:

• „Gyermekeink védelmében” - két alkalom
• „Projektpedagógia alkalmazása hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésében”
• „IPR vezető képző”
• IPR pedagógus továbbképzés „Esetmegbeszélés”
• „A mozgás      kiemelt      szerepe      a     gyermek      fejlődődésében,     az      óvodai hátránycsökkentésben, a fejlesztés beépítése a pedagógiai programba”
• „ETKA-Jóga egészségmegőrző, erőgyűjtő és – fejlesztő módszer a felnövekvő nemzedék egészségének, testi, szellemi frissességének kialakítására, megőrzésére, a körülményeinkhez való alkalmazkodás és állandó továbbfejlődés igényének kifejlesztésére”
• -„Az egyéni bánásmód és a hátránycsökkentés speciális módszertana az óvodában, a fejlesztés beépítése a pedagógiai programba”
• -„ Romapedagógia” (cigány-kultúra és népismeret)
• „Intézményi önértékelés, tanfelügyeleti ellenőrzés”
• Az intézmény adatfeltöltési felelősök az intézményekben informatikai képzés”
• A minőség napja – Önértékelési szakmai nap
• „Óvodai esélyteremtő intézményfejlesztési program és eszközrendszer”

A nevelő munkát segítők száma az elmúlt 5 évben?: 6 fő

A nevelő munkát segítők munkakör szerinti elosztása:

7. Szervezeti működés

1983. február 1-jén került sor a település két önálló óvodájának összevonására. Az 1985-ös törzskönyvben az óvoda székhelyének neve: Borsodnádasd Nagyközségi Tanács VB Napközi Otthonos Óvodák Központi Óvodája. Szakmailag önálló, munkáltató a központi óvoda vezetője volt, de pénzügyileg, bérgazdálkodásban a nagyközségi tanácshoz tartozott. A Lemezgyári városrészben a tagintézmény neve: Táncsics úti Napközi Otthonos Óvoda.

Telep: Táncsics úti Tagóvoda

A telepi óvodások száma jelentősen csökkent, ezért 1993-ban két részben osztott csoporttal működött tovább, melegítő konyhával és a szükséges személyzettel. Megszűnt a gyár óvodát patronáló tevékenysége.

Újabb változásra 1995-ben került sor, amikor 1 osztatlan csoport működését engedélyezte az önkormányzat. Változott az óvodai sz emél yz et is: 1 óvodapedagógus, 1 fő tagóvoda vezető, 1 fő dajka, 1 fő konyhalány.

Falu: Összevont Napközi Otthonos Óvodák Központi Óvodája

Jelentős változásra 1995-ben került  sor, amikor 2 csoport működését engedélyezte az önkormányzat. Az önkormányzat nehéz anyagi helyzete miatt a nevelőtestület a Tevékenységközpontú Óvodai Pedagógiai Program implementációjátfogadta el, a cigány gyermekek számának emelkedése miatt osztatlan csoportok szervezése mellett döntött.

Változott az óvodai személyzet is: 4 óvodapedagógus, ebből 1 fő óvodavezető, 2 fő dajka, 1 fő konyhalány.

A kétezres évektől folyamatosan emelkedett a gyermeklétszám – a betelepülő cigány családok következtében, ezért a fenn tartó először a férőhelyek számát megemelte 75-re, majd 90-re, engedélyezte a + 20 % felvételét is.

Szakmailag önálló , munkáltató a központi óvoda vezetője volt, de pénzügyileg, bérgazdálkodásban az önkormányzathoz tartozott.

Nyitva tartás is megváltozott 1998-ban 5.30 helyett 6.00-16.00 óráig tart nyitva.

2007. szeptember 1-től a  fenntartó  döntése  alapján  megalakult  a  Borsodnádasdi Általános Művelődési Központ, melynek tagjai az

- Összevont Napközi Otthonos Óvodák:

ÁMK Napközi Otthonos Óvoda Intézményegység Táncsics út, amely továbbra is a Köztársaság úti központi óvoda tagintézménye maradt,

ÁMK Napközi Otthonos Óvoda Intézményegység Köztársaság út,

• Móra Ferenc Általános Iskola,
• Művelődési Otthon.

Az óvoda működését ez annyiban változtatta meg, hogy nagyobb lett a nevelőtestület, a munkatársi közösség, a vezető, a munkáltató az iskolaigazgató lett, aki az Általános Művelődési Központ (ÁMK) igazgatója is volt egyben.

2009. szeptember 1-jén az ÁMK Napközi Otthonos Óvoda Intézményegység Táncsics úti tagóvodát telephellyé minősítették,

2010. szeptember 1-jén egyesült a két óvoda ÁMK Napközi Otthonos Óvoda Intézményegység maradt a neve. Az óvoda nevelő munkája az összevonás után mélységében nem változott meg. A szokásrendszereket kellett összefésülni. Tartunk a szülőknek nyílt napokat, az óvodásoknak egészségnapot, kirándulást a helyi ÖKO Parkba, Gyermek heti rendezvényeket.

2013-ban megszűnt az ÁMK, az óvoda visszakapta önállóságát és Borsodnádasdi Mesekert Óvoda néven működik tovább. A fenntartó továbbra is Borsodnádasd Város Önkormányzata, munkáltató pedig az óvoda vezetője lett.

8. Amire büszkék vagyunk

• Az óvodánkban családias légkör uralk odik. Ismerjük a gyermekek szüleit, és törekszünk a szülőkkel való jó kapcsolat kiépítésére.
• Szívesen jönnek dolgozni in téz ményünkbe óvodapedagógusok vagy más beosztásban dolgozók.
• Nagyon jó a kapcsolatunk az isk olával . Közös Óvoda-Iskola átmeneti programot működtettünk, amelynek keretében több alkalommal is átjönnek az iskolások az óvodába – Mikulás, Gergely járás-iskolába hívogató, az ovisok mennek az iskolába, közös tornára Márton nap közeledtével, iskolások Karácsonyi műsorát csodálják meg az óvodások. Ez a program sorozat ma is működik.
• Jó kapcsolatain kat ápoljuk a fenntartóval, az egészségügyi szolgáltatókkal (orvos, védőnő) és a Szociális Alapszolgáltató Központtal, valamint a Közösségi Házzal.
• 2007-ben volt az első sikeres IPR-es pályázatunk , melyre egészen 2014-ig eredményesen pályáztunk. Az óvoda eszközállománya, fejlesztő játékai, eszközei jelenetős mértékben bővültek, számos kiránduláson is részt vettünk ebben az időszakban – Nyíregyházi Állatpark, Fővárosi Nagycirkusz, Veresegyházi Medvepark, Miskolc-Lillafüredi Mikulásvonat, Szilvásváradi Szalajka völgy, számos helyen több alkalommal is voltunk, jártak a gyerekek uszodába is.
• 2008-ban egy csoportban bevezetésre került a Kompetencia alapú Óvodai Programcsomag (TÁMOP 3.1.4), melynek ötéves fenntartása ebben a csoportban sikeresen magvalósult. Az óvoda eszközállománya, fejlesztő játékai, eszközei ebben az időszakban is jelenetős mértékben bővültek.
• Csoportszobáin kra , tornaszobánkra – melyek ízléses, esztétikus, jól felszerelt környezetet biztosítanak óvodásaink nevelésére.

A JÖVŐ

A lakossági nyilvántartó, és a védőnő adatai szerint az elkövetkezendő években a gyermeklétszám jelentős mértékben nem fog csökkenni, egy kicsit ingadozni fog.

Ezért az Önkormányzat sikeresen pályázott az óvodabővítésre, így az intézményünk 2 újabb csoporttal, nevelő szobával, só szobával, egyéb kiegészítő helyiségekkel fog bővülni. A munkálatokat várhatóan még 2018-ban megkezdik.

Ennek következtében a magas, 30 fős csoportlétszámok megszűnnek, és az óvodapedagógusoknak több lehetősége lesz, az egyéni fejlesztő munkára.